Napkollektorok kiválasztásának szempontjai
A kollektorok típusai sokfélék, azonban egész éves működés két féle típussal érhető el. Ezek a szelektív zárt sík napkollektorok és a vákuumcsöves napkollektorok.
Ahhoz, hogy a megrendelő, akinek nem kötelező szakembernek lennie, dönteni tudjon, figyelembe véve a napkollektorok árait, hatásfokát, megbízhatóságát, működési üzemidejét, az alábbiakban kitérünk e két típus előnyeire és hátrányaira:
Szelektív sík napkollektornak, szelektív bevonatú abszorberrel, általában egyszeres üvegfedéssel készült zárt napkollektorokat nevezzük.
Ma az egész világon az eladott napkollektorok döntő többsége (több mint 90%-a) szelektív sík napkollektor, ami elsősorban a megbízhatóságának és könnyed karbantartásának köszönhető.
A szelektív sík napkollektor hőveszteségei jelentős részét a kollektor házban lévő levegő konvektív hőátadás okozza. Ez a veszteség megszüntethető, vagy nagyban csökkenthető, ha a napkollektor hőelnyelő lemezét olyan térbe helyezik, melyből a levegőt kiszivattyúzzák, vákuumot hozva létre, vagy kellőképpen szigetelik.
A napkollektoroknál sokkal lényegesebb szempont az abszorber kialakítása, annak hatásfoka, ezért a fejlesztők igazi feladata az ideális abszorber kifejlesztése.
A fő cél tehát a hő befogadásának és átadásának, valamint elvezetésének a biztosítása. Ezért az abszorber felülete a hő befogadás céljából a matt feketéhez minél közelebbi, a hő átadó-átvevő felülete minél nagyobb és közvetlen, a fűtőközeg-áramlás az áramfogyasztás csökkentése érdekében a legkisebb hidraulikai ellenállású kell, hogy legyen.
Megemlítjük, hogy kitartó és költséges munkánk eredményeként, ma már létezik sorozatgyártásban Magyarországon kifejlesztett és szabadalmaztatott TÜV által minősített szelektív bevonatú sík napkollektor, ami esztétikus, legnagyobb szinten megfelel a kor elvárásainak a kötelező szabvány előírásainak, olcsó és üzemi ideje (akár 30 év) minden eddigit felülmúl.
Vákuumcsöves napkollektorok legelterjedtebb típusánál a hőelnyelő lemezt üvegcsőbe helyezik, melyből a gyártás során kiszívják a levegőt.
A vákuumcsöves napkollektorok előnye a jó hőszigetelés, amíg a vákuumot tartja, sajnos ezt a feltételt nagyon kevés gyártó tudja biztosítani, ugyanis a tömítőgyűrű egy idő után a kitett hő-sokk miatt elfárad.
A vákuum elvesztésével a hatásfoka minimálisra csökken, ezért azt minél hamarabb orvosolni kel akár a tömítőgyűrű lecserélésével akár a cső kicserélésével. Egyes megbízhatatlan importból származó típusoknál ez sajnos kétévente elkerülhetetlen.
Másik hátrányuk, hogy a görbe üvegfelületnek a sík napkollektorhoz képest nagyobb a reflexiója, az érkező napsugárzás nagyobb részét veri vissza, mint a sík napkollektor, következésképpen alacsonyabb az optikai hatásfoka. A szakemberek ezért mondják viccesen, hogy „fél a naptól”, minél erősebb a napfény annál nagyobb a reflexió.
Ezt a hátrányt csak nagyon kevés gyártó tudja - igen költséges megoldással - megbízhatóan kivédeni.
A fentiek ismeretében mégis bátran kijelenthető, hogy az alternatív energia előállítására alkalmas műszaki megoldások közül jelenleg a szelektív bevonatú sík napkollektorok a legmegfelelőbb termékek, elsősorban a megbízhatóságuk és a beruházási költségeik viszonylag rövid megtérülésének köszönhetően.
A helyesen megtervezett és kivitelezett napkollektor rendszer - ami nem is túlságosan bonyolult - megtérülési ideje jelenleg 3-7 év közé tehető.
Pontosabban, minél nagyobb egy rendszer a megtérülési ideje annál rövidebb.
Az eddigi műszaki lehetőségek ismeretében, minden egyéb más alternatív energia előállítására alkalmas rendszer (nem napkollektoros rendszer) költségesebb, megtérülési ideje tíz év feletti, de lehet akár 15-20 év feletti is.
